2013.09.25 09:30
A Sztárportré vendégei: Cory és Vitamin. Nem friss már a dolog, de az
igény egyre nagyobb. A folytatáshoz a személyes döntés nálam akkor
született meg - mondja Cory -, amikor a Balatonon nyaraltunk, és az
egyik éjjel nem tudtam aludni, mert a tömeg valamilyen buliban a
Sokáig voltam távol-t énekelte.
Igazi bepillantást adnak a fiúk a 90-es évek pop sikereinek hátterébe.
Nosztalgiázás az első mobiltelefonokról, szereplésekről: benne voltunk
egy 3 Kívánság című műsorban, utána elmentünk mondjuk Debrecenbe, és
megállt az élet - egy műsor hatására. Ez ma már így elképzelhetetlen -
mesélik.
Vitamin: "6 éves koromban kimentek a nagyszüleim a Szovjetunióba és
hoztak egy tangóharmonikát. Amikor megérkeztek a hangszerrel, és
megláttam, akkor én: ezen a hangszeren szeretnék megtanulni! 7 éves
koromtól elindult a szolfézs, és a tangóharmonika tanulása. A
tanáromat nagyon szerettem, versenyekre is vitt, de amikor kirúgták,
elment a kedvem az egésztől. A szüleim viszont azt mondták: fiam, amit
elkezdesz, azt fejezd be, úgyhogy az ő unszolásukra tovább folytattam
a zenei pályát..."
Cory: "Általános iskola, talán negyedikes koromban - így
visszagondolva, egy nagyon modern osztályfőnököm volt -, mert az volt
a feladat, hogy próbáljuk magunkat lerajzolni abban a szituációban,
amikor már felnőttek vagyunk. Fiam, mi leszel, ha nagy leszel című
történet, és én egy zenekart rajzoltam..."
A jelszó - mondja Vitamin: Csak nyugi, légy happy!
A teljes beszélgetés itt meghallgatható: www.sztarportre.hu
